Tanulmányok és esszék

A színházi emlékezet kérdésköre az, amely visszatérően foglalkoztatja a gondolataimat. Meggyőződésem, hogy a művésznek bele kell helyezkednie a mesterség hagyományaiba, s úgy kell dolgoznia, hogy annak részese lehessen maga is. A mindennapi alkotó munka az éber emlékezettől soha nem szakítható el. A teoretikus és gyakorlati tisztánlátás a napi tevékenység alapja: a jövő eshetőségeit kutatva az elődök tapasztalataira építünk, azokkal szembesülünk, és azokkal ütközünk össze.
Kultúránk eseményei egy olyan „kiterjesztett szituáció” keretei közt zajlanak, melyben éppúgy benne van Euripidész és Szent Ágoston, mint Shakespeare és Bornemisza vagy Freud. S amelyben mi magunk is benne vagyunk. S innen következik, hogy az igazságot még megközelíteni is csak akkor lehet, ha az ember búcsút vesz attól a rögeszmétől, hogy valaha is elölről kezdheti, s ha felismeri, hogy beleszületett egy időtlen ideje tartó és végtelenített diskurzusba.
Tanulmányok
Mediterraneo Letöltés
Fordított katedrális Letöltés
Teatro Olimpico Letöltés
Shakespeare és a Nagy Piramis Letöltés
Grotowski csendje Letöltés
Úszó sziget Letöltés
A Napszínház fénye Letöltés
Hagyomány és konvenció Letöltés
Négy észrevétel Artaud évszázadáról Letöltés
Kettős látóhatár a dráma hátterében Letöltés
Egyetemi színház a magasban Letöltés
Vázlatok az imaginatív színházról Letöltés
Gombrowicz nyomában Letöltés